Skip to content

Mibe is kerül neked a toborzás?

toborzás

Egy új munkavállaló toborzása költséges folyamat: a tényleges kiadások mellett az állásinterjúkra szánt idő, az onboarding, az ez alatt kieső munka mind anyagi terhet jelentenek a vállalkozás számára. De mik azok láthatatlan kiadások, amiket a toborzás eredményez?

Ha toborozni kezdesz egy pozícióra, érdemes jól csinálni. Belefektetni az időt és energiát, hogy megtaláld azt az új kollégát, aki a leginkább alkalmas a feladatra. Ez az alkalmasság pedig sok mindent jelent, olyan szempontokat is figyelembe kell venni, hogy a munkakör rangjához illeszkedő végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik-e a jelentkező – mert ha túlképzett, hamarabb tapasztalja meg, hogy nem kielégítő számára a feladat és fel is mond.

Felépíteni a megfelelő állásjelentkezési folyamatot, ami előszűri a jelentkezőket, szintén időt és energiát vesz igénybe. Ennek segítségével viszont sokkal pontosabb képet kapsz arról, hogy mely jelentkezőket érdemes behívni személyesen. A megfelelő onboarding folyamat kialakítása pedig lehetővé teszi, hogy az új kolléga minél hamarabb be tudjon illeszkedni és jól érezze magát az új pozícióban.

Ezeket a kiadásokat mindannyian ismerjük. Tudjuk azt is, hogy a fluktuáció éppen ezért költséges jelenség. Ha az alkalmazottak rövid időn belül felmondanak, akkor jó eséllyel meg sem termelik neked azt, amennyibe a toborzásuk került. És akkor még nem is beszéltünk a láthatatlan költségekről.

A toborzás láthatatlan költségei

A fluktuáció plusz terhet tesz a meglévő alkalmazottaidra, akiknek több feladatot kell elvégezniük a toborzás ideje alatt. Szét kell osztaniuk egymás között azokat a teendőket, ami a betöltetlen pozíció hatásköre lenne. Amikor megérkezik az új kolléga, természetesen időre van szüksége, amíg betanul. Így korrigálni kell mindazt, amit csinál, segíteni, elmagyarázni neki, és ellenőrizni.

Az erre fordított idő energiát vesz igénybe, amit vagy a rendes munkaidejükön felül szánnak erre, vagy a saját feladataik kárára. A plusz terhek miatt fáradtabbak, túlterheltek lesznek, így az ő esetükben is nő a hibázás lehetősége. A mentális állapotukat is terheli mindez, a kiégés kockázatával is számolni kell.

Ez a helyzet elégedetlenséget eredményez a csapaton belül, ingerültebbé válnak egymással is a kollégák, ami a csapatszellem kárára válik. Ráadásul ha gyakoriak a felmondások, akkor a többiek is elkezdik kellemetlenül érezni magukat: biztos, hogy jól teszem, ha maradok?

Ez a hangulat aztán csökkenő produktivitáshoz vezet, ami meglátszik az eredményeken is. Ez egy olyan lefelé tartó spirál, amibe könnyű belekerülni, és hatása nem látványosan észrevehető. Hosszú távon azonban nagyon sok kárt okoz a cég számára. Ha jelentős mértékű fluktuációval küzdesz, ezért is érdemes átgondolni, hogy a megfelelő szervezeti struktúrában gondolkodsz-e, vagy itt az ideje megújulni.

Címkék: