A toborzás során a legtöbbször csak a megfelelő jelentkezők bevonzásáig igyekszünk tudatosan javítani a technikánkat. Ami utána jön, vagyis magára az állásinterjúra már úgy tekintünk, mintha természetesen adná magát. Pedig a jó kérdések feltevésével jelentősen csökkenthetjük a fluktuációt a cégen belül.
Ha jól kérdezünk az állásinterjún, akkor megtudhatjuk azokat az információkat a jelöltről, amire ahhoz van szükség, hogy a megfelelő embert vehessük fel. Ezzel mindenki jól jár, a cég számára is hasznos, hogy olyan kolléga érkezik, aki meg fog felelni az elvárásoknak, és a jelölt is akkor vállalja el a feladatot, ha készen áll arra, amit várunk tőle.
Megismerni a jelentkezőt
A kérdésekkel az egyik célunk, hogy megismerjük a jelentkezőt. Egy kicsit szeretnénk benyomásokat szerezni arról, hogy milyen ember: milyen a mentalitása, illik-e a majd a csapatba. Ehhez sokszor nagyon általános kérdésekkel állunk hozzá, mert nem szeretnénk személyeskedni, és arra is gondolunk, hogy ezáltal megadjuk a lehetőséget, hogy bármit elmondjon a jelentkező.
Ilyenkor jönnek a „hogyan jellemeznéd magad” típusú kérdések, amikre nem csak, hogy nem muszáj igazából semmilyen konkrétumot mondani, de tálcán kínáljuk a lehetőséget a jelöltnek, hogy egy előre megfogalmazott választ adjon. Ha olyan kérdést teszünk fel, amire kell valami kézzelfoghatót mondani, szerezhetünk valódi információt a jelentkezőről.
Jó kérdés lehet az is, hogy mit jelent számára a siker, vagy éppen megkérjük, hogy meséljen arról, mi iránt szenvedélyesen elkötelezett a munkán kívül. Ezekből a válaszokból megtudhatjuk, mi motiválja és inspirálja, ami a pozícióhoz kapcsolódó feladatok szempontjából fontos. Ha gyors tempóban, nyomás alatt is tudnia kell teljesíteni, ez egy jó módja, hogy legyen róla elképzelésünk, vajon alkalmas lesz-e rá.
Kényelmetlen kérdések
A kényelmetlen kérdésekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, sokan elvi alapon elkerülik. Munkaadóként viszont ezt nem teljesen engedheted meg magadnak, hiszen előtted áll több megfelelőnek ígérkező jelentkező, és neked választanod kell. Ha könnyű labdákat adsz, túl egyszerű lesz jól teljesíteni.
Arra is figyelni kell persze, hogy épp azt próbálod elérni, nyíljon meg a jelentkező, ne bezárkózzon, tehát ne akard kényelmetlen helyzetben hozni. Megfelelő kérdés lehet például, ha azt mondod, meséljen el egy helyzetet, amikor elrontott valamit, és hogyan oldotta meg.
Ezzel az őszinteségéről is képet kaphatsz, megláthatod, saját maga számára hogyan ismeri be, ha hibázik, és milyen problémamegoldó készséggel rendelkezik. Erre ideális kérdések még, ha megkéred, meséljen el egy esetet, amikor olyan negatív kritikát kapott, amit tényleg rossz volt átélnie, vagy épp arra biztatod, mondjon három dolgot, amit negatívumként emelne ki róla valaki más, ha erre kérnék.
Kérdezz gondolkodósat
Elon Musk vált ismertté arról az állásinterjú kérdésről, hogy „a Földön állsz, gyalogolsz egy mérföldet délre, egy mérföldet keletre és egy mérföldet északra. Pontosan oda érsz, ahonnan indultál. Hol vagy?” A válasz az Északi-sark, de nem is az a lényeg, a jelölt feltétlen tudja-e a választ.
Az az érdekes, ha nem tudja, hogyan reagál erre, megpróbálja-e elfedni, hogy nem érti, kíváncsi-e annyira, hogy megkér, magyarázd el a választ.
Meglepődnél, néhány ehhez hasonló kérdés milyen sokat segít, hogy azt a jelentkezőt válaszd ki a munkára, akivel a leginkább egymást keresitek.