A munkakeresés módja és azok a szempontok, amelyek a leginkább befolyásolják egy új munkahely kiválasztását, és a munkaadók elvárásait a munkavállalókkal szemben nem csak az utóbbi egy évben változtak meg jelentősen, de az biztos, hogy a járványhelyzet erősítette az átalakulást. Hogyan keresnek most munkát az emberek és mik a munkaadók legfontosabb szempontjai? Erről írom le a tapasztalataim.
Az utóbbi egy évben természetesen jelentősen befolyásolta a munkakeresés lehetőségeit a járványhelyzet. Sok cég örül, ha meg tudja tartani a munkavállalóit, mások bizonytalan helyzetbe kerültek, nehezen alkalmazkodnak a home office-hoz – ők ebben a helyzetben nem az új alkalmazottak megtalálását helyezték prioritásba. Vannak persze olyan területek is – az internetes kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységek-, ahol jelentősen megnőtt a munkaerő iránti igény.
A munkaadók részéről az látszik, hogy egyre kevésbé tulajdonítanak jelentőséget annak, ha az önéletrajzban van egy szakasz, ahol a munkavállalónak láthatóan nem volt munkája. Míg korábban ez egy sarkalatos pont volt, „gyanúsnak” számított, ha a jelentkező bizonyos ideig hiába keresett, nem talált munkát, ma már ezt kevésbé tartják annak jelének, hogy az illető kevésbé lenne jó munkaerő. A jelenlegi álláspiacon sokkal elfogadottabb, hogy bizony nehéz állást találni, ezért vannak olyan időszakok, amikor valaki munka nélkül marad.
Mivel egyre nehezebb azonban jó munkaerőt találni – ezzel szinte minden cég szembesül -, egyre nagyobb szerepet kap annak előzetes felmérése, a végzettségein és tapasztalatain túl milyen személyes benyomást kelt a jelentkező. A cégek szeretnék elkerülni azt a nagy mértékű fluktuációt, amikor felvesznek valakit, de fél éven belül kiderül, hogy nem végzi jól a munkáját, nem megbízható, új embert kell keresni, újat betanítani. Ennek első lépése a motivációs levél, amiben a jelentkező már az első jó benyomást megteheti. Sokan sablonos leveleket küldenek abból kiindulva, hogy úgysem olvassa el senki – és míg sok esetben ez igaz, máshol épp ez jelentheti az első rostát, ha személyesebb, a sablonokon túlmutató a jelentkezést kísérő levél.
Egy másik fontos szempont az is, hogy a jelentkező mennyire van tisztában azzal a céggel, ahova jelentkezik. Szintén a fenti motivációtól hajtva a munkaadók szeretnék kiszűrni azokat az embereket, akik válogatás nélkül mindenhova elküldték az önéletrajzukat, ahova végzettségük alapján úgy ítélték meg, hogy illenek. Természetesen ennek is megvan a másik oldala: amikor valaki munkát keres, és nem olyan egyszerű szabad pozíciót találni, akkor az elsődleges szemponttá az válik, hogy legyen egy munkája. A középutat kell ebben megtalálni, egy jelentkezés, de legalábbis egy állásinterjú előtt utánanézni a vállalat tevékenységének és az általa képviselt értékeknek, hiszen ez egy kommunikációs pont lehet az interjún. Ennek a szerepe azért is felerősödött, hiszen a cégek erős közösségi médiás jelenlétének köszönhetően könnyű utánanézni, miről, milyen stílusban kommunikálnak – meg lehet tehát ismerni azt a képet, amit a cég magáról szeretne kialakítani, és ehhez fontos, hogy viszonyulni tudjon a jelentkező.
Az utóbbi év videós állásinterjúi szintén új etikettet hoztak, és új kihívások elé állították mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat. Ahogy korábban elvárás volt a pontosság, ez most fokozottan igaz: egy online állásinterjún nem illik késve érkezni. Természetesen ha a jelentkezőnek technikai problémái vannak, azt lehet jelezni, de késve csatlakozni nem kelt túl jó fényt. Fontossá vált a munkaadók részéről az is, ha a jelentkező az interjú után küld egy köszönőlevelet – kifejti, hogy örül, hogy beszélhettek, továbbra is szívesen elvállalná a munkát, az interjú megerősítette abban is, hogy alkalmas rá.
A munkakeresés és az új munkavállalók feltérképezése tehát úgy alakul át, hogy folyamatosan halad a személyesség felé. Hasonló végzettséggel, tudással rendelkező jelentkezőkből túlkínálat van a népszerű szakmákban, miközben a cégek arra panaszkodnak, hogy megfelelő munkaerőt találni nehéz. A cégek számára tehát a „papíron biztosított” szakmai tudás helyett egyre inkább előtérbe kerül, hogy megbízható, valóban dolgozni akaró jelentkezőket találjanak, a jelentkezés oldaláról pedig szintén az kap kiemelt jelentőséget, hogyan tud a jelentkező kitűnni a sok hozzá hasonló kandidáns közül.