A mesterséges intelligencia jövője egyelőre kiszámíthatatlan. Milyen ütemben fejlődik majd? Milyen hamar jut el olyan szintre, hogy akár munkakörök feladatait vegye át? A technológia fejlődésének fókuszában olyan rendszerek állnak, amelyek az emberi tudat működését leképező módon képesek a problémamegoldó feladatkezelésre. Vannak, akik a mesterséges intelligenciára praktikus eszközként tekintenek a munkahelyen, mások azonban attól félnek, hogy az AI elveszi a munkájukat. Egyelőre nehéz megjósolni, melyiküknek lesz igaza hosszú távon.
Érkezik-e valóban a második gépkorszak?
Mit jelent az AI integrációja a vállalati működés számára?
Az ipari forradalom hozta fejlődések hatására az emberi és állati fizikai teljesítmény helyébe a gépek léptek. Megjelent a gőzgép, ami forradalmasította a közlekedést és az ipart. Erre az időszakra utalunk gépkorszak elnevezéssel, amely az ipari fejlődést soha korábban nem látott léptékkel növelte meg. A gőzgépre szokás az első GPT-ként, general-purpose technology-ként tekinteni.
A mesterséges intelligencia a gőzgéppel megegyező hatásfokú GPT lehet a fejlődésben, megfelel annak a három követelménynek, ami erre jogosítja fel:
Átfogó
A mesterséges intelligencia képes az osztályozás, címkézés, percepció, előrejelzés és következtetés készségeit kínálja. Ezek mind központi szerepet töltenek be számos különböző iparágban, tevékenységben, feladatkörben.
Folyamatosan fejlődik
Az AI-eszközöket a gépi tanulási algoritmusok működtetik, amelyek problémamegoldó lépések sorozatából állnak. Ezek az algoritmusok lehetővé teszik a mesterséges intelligencia folyamatos fejlődését – ahogy egyre több adatot rögzítenek és elemeznek, úgy válik a teljesítményük egyre pontosabbá és megbízhatóbbá.
Innovatív
A GPT-k „feladata”, hogy ösztönözzék az innovációt. Az AI esetében az észlelés és a megismerés a folyamatos innováció terepe. Az észlelés például a hangfelismerés működésére utal, míg a megismerés pedig a fejlett problémamegoldásról szól.
Az izmok után az elmét is felváltják a gépek
Az első gépkorszak az emberi fizikai teljesítményt váltotta fel gépekkel, a második gépkorszak az ember szellemi teljesítményét „gépesítheti”. A gépesítés hatása a termelékenység növelése és az emberi erőfeszítés csökkentése volt – ez lehet a helyzet most is.
A változás bizonyos értelemben elkerülhetetlen. A már rendelkezésünkre álló és használatba vett technológiai fejlődésnek köszönhetően olyan mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre, amivel elsöprő eredményeket lehet elérni – ha tudnánk használni. Az emberi elme azonban nem képes olyan komplexitásában vizsgálni ezeket az adat-mátrixokat, hogy minden lehetséges következtetést levonjon belőle – az AI azonban el tudja végezni a feladatot.
Hogyan illeszkedik be az AI a munkahelyekre?
A fentiek alapján természetesen felmerül a kérdés, hogy akkor mi lesz a mesterséges intelligencia szerepe a munkahelyeken, és hogyan változtatja ez meg az emberi munkaerő tevékenységét. Az AI technológia jelenlegi fejlettségi szintje alapján arra lehet számítani, hogy olyan eszközként lesz használható a munkahelyeken, amely gyorsítja a munkát, elvégez komplex adatelemzési feladatokat, amelyek segítségével a humán munkaerő sokkal eredményesebb, adat-alapú döntéseket tud hozni.
Egyelőre nem valószínű, hogy nagyon hamar kiváltaná az emberek által végzett munkát. Az emberi tényező olyan hozzáadott értéket jelent, amit a gépek nem képesek megvalósítani. A mesterséges intelligencia nagyon hatékonyan és egyre hatékonyabban tudja kiegészíteni az emberi munkát, de teljesen kiváltani egyelőre nem tudja. A fejlődésével párhuzamosan a felhasználási területei is folyamatosan változnak, iparágakban és feladatkörökben eltérő mértékben. És bár lehetetlen megjósolni a fejlődésének léptékét, abban biztosak lehetünk, hogy meg fogja változtatni a munka jövőjét.