Globális tapasztalat a boldogság iránti vágy. Olyan erősen van jelen társadalmi szinten, hogy mindenhonnan elfogadjuk: jöhet cégektől vagy épp a munkahelyünktől. Csak érezzünk már örömet végre.
Az elmúlt két év globális hatása a társadalomra a boldogságot okozó élmények elmaradásával egy nagy fokú hiány érzése. A Happiness Report nevű, 14 országot magában foglaló kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 45%-a két éve nem érzett igazi boldogságot. 53%-uk szívesen fizetne, ha a boldogságot meg lehetne vásárolni.
Egy ilyen mentális közegben érthető módon a munkahelyen is fókuszba került a munkavállalói élmény, mint a motiváció visszaállításának lehetséges forrása. Sok munkavállaló a munkahelyi tapasztalatok szintjén is hiányt érez: elmaradtak a megszokott irodai beszélgetések, munka utáni közös programok, és a teljesítményre vonatkozó személyes visszajelzések.
Olyan bizonytalanságot és veszélyérzetet tapasztaltak meg az emberek, amivel korábban nem kellett szembenézniük. Ilyen helyzetben természetes, hogy kiemelt fontosságot kap minden, ami ismerős, biztonságos: ez lehet a munkahely is. Ha a munkavállaló úgy érzi, itt megnyugodhat, ismerős arcok veszik körül, ismeri a játékszabályokat, újfajta kötődést kezdhet érezni a munkahelye iránt.
Ezt tettekkel és kommunikációval folyamatosan erősíteni kell. Vezetői szinten szükség van a nagyobb mértékű empátiára, rugalmasságra. Ideális lenne elérni azt az állapotot, ahol a munkahely nem az „ellenség”, amit ki kell cselezni trükkökkel, ferdítésekkel, hanem egy olyan hely, ahol tudjuk: a munkavállalónak a magánélete az első. Minden ebbe az irányba mutat, a munka-magánélet egyensúly megteremtésének sokat hallott szlogene valahol itt kezdődik.
El lehet végezni egy munkát jól akkor is, ha közben felmerül egy olyan probléma, hogy a születésnapra rendelt torta nem érkezik meg a családi rendezvényre, és gondoskodni kell egy másikról. Ha az alkalmazottnak ezt nem rejtegetnie kell a felettese elől, akkor a munkájához való viszonya sokkal kiegyensúlyozottabbá válik. Elégedettséget érez a munkahellyel kapcsolatban, ami elköteleződést és jobb teljesítményt eredményez.
A vezetőknek több szempontból is fontos, hogy ilyen közeg teremtődjön meg. Egyrészt az elégedett és jobb teljesítményt nyújtó kolléga több sikert hoz a vállalatnak, hatékonyabban dolgozik, kreativitása elszabadulhat. Másrészt egyre többen válnak tudatossá a kérdésben, így ha egy adott cégnél mindez nem teremthető meg, a munkavállaló váltani fog, és keres egy olyan munkahelyet, ahol jobban érzi magát.
Különböző kezdeményezésekkel mindez tovább fokozható. Nem csak rugalmasnak kell lenni, de aktívan kell keresni a lehetőségeket, amivel mentálisan segíthetünk a munkavállalóknak. Legyen ez a home office lehetősége, a valóban mindig nyitva álló ajtó a vezető irodájában. Vagy éppen olyan coach-ok meghívása, programok szervezése, amelyek segítenek a munkavállalók számára megoldani azokat a helyzeteket, amikben küzdenek.
A munkavállalói jól-lét 5 alappillére:
1. Anyagi jól-lét
2. Mentális egészség
3. Társas környezet – munkahelyi viselkedéskultúra
4. Fizikai jól-lét
5. Karrier: tanulási, fejlődési lehetőség, szakmai ranglétrán feljebb jutás lehetősége
Miért a munkaadó felelőssége ez? Ahogy a munka egyre nagyobb arányban betolakszik az otthonokba, úgy vár el a munkavállaló is egyre több területen támogatást a munkaadójától. A munka és a magánélet már jó ideje összefonódott, ez a viszony viszont hosszú távon nem lehet egyoldalú: nem követelhet kizárólag a cég az embertől. Az anyagiak