Skip to content

Fogadjuk el, hogy a Z generáció inkább munkanélküli, mint hogy elégedetlen legyen a munkahelyén?

Egy ideje ismert a kettősség, hogy egyszerre van munkaerőhiány és magas munkanélküliség: a logika azt mondaná, ezek ki kellene oltsák egymást. Csakhogy itt egy generáció, aki inkább munkanélküli, mint hogy olyan helyen dolgozzon, amivel elégedetlen.

Egy 35.000 főt megkérdező kérdőívben (Randstad Workmonitor) a 18 és 24 év közötti, Z generációs fiatalok 56%-a azt mondta, inkább felmondana, ha a munkahelye megakadályozná, hogy élvezze az életet, ahogy szeretné. 40% azt válaszolta, inkább lenne munkanélküli, mint boldogtalan egy munkahelyen, ahol nem érzi jól magát. Ugyanilyen arányban vannak azok, akik már mondtak is fel egy munkahelyen, mert azt nem tudták összeegyeztetni a magánéletükkel. Ezek magas számok, és nagyon jelentős változás a munkához való hozzáállásban.

Korábban már írtam is arról, hogy az Y generáció azért dolgozik nehezen együtt a fiatalokkal, mert ilyen jelentős a hozzáállás-beli különbség közöttük. Az Y generáció emlékszik a 2008-as válságra, arra, amikor az emberek örültek, ha mások feladatkörét is rájuk rakták bár, de legalább volt munkájuk. Nem tudnak mit kezdeni ezzel a korosztállyal, aki nemhogy nem akar túlteljesíteni, de el sem végzi a munkát, ha az gátolja őt abban, ahogy a mindennapjait szeretné megélni.

Érdekes kérdés persze, hogy miből finanszírozza ez a fiatal ezt a bizonyos magánéletet, ha nincs jövedelme. Azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy gondolhatunk bármit erről a hozzáállásról, attól még létező jelenség marad, és számolni kell vele. A Z generáció akkor is egy olyan csoport marad, akire a munkaadóknak szüksége van, így érdemes elgondolkodni, mit tehetünk, hogy vonzóbbá tegyük számára a pozíciót, amit kínálunk.

Mik a legfontosabb szempontok a Z generációs fiatalok számára?

1. Kiteljesedést okozó munkahelyi élmény: a Z generációs fiatalok tudják, hogy a munka jelentős szerepet tölt be az életükben, hiszen a mindennapjaik számottevő részét tölti ki. Éppen ezért olyan munkahelyet keresnek, ahol élvezik, amit csinálnak, ki tudnak teljesedni a feladatban, amit rájuk bíznak.

2. Egyező vállalati értékrend: a válaszadók 43%-a vallotta, hogy nem dolgozna olyan cégnél, amelynek értékrendjével nem tud azonosulni. A Z generáció a környezettudatosság fontosságának tudatában nőtt fel, nem tudja nem figyelembe venni ennek kiemelt jelentőségét és a tényt, hogy a cégek felelősségvállalása ezen a téren kiemelkedő. Számára tehát nem elegek az üres szlogenek, olyan munkahelyet keres, ahol a cselekvés szintjén is kiállnak a képviselt értékekért.

3. Rugalmasság: a válaszadók 75%-a jelezte, hogy munkavégzés helyének rugalmassága, 83% pedig, hogy a munkaidő rugalmassága kiemelt fontossággal bír a munkahelyválasztásban. Ez a generáció már úgy nőtt fel, hogy bármikor és bárhol elérhető számára minden. Ahogy filmet sem akkor néz, amikor az a TV-ben fix időpontban megy, hanem amikor elindítja a Netflixen, az e-mailjeit sem csak akkor látja, amikor benn ül az irodában, a saját oldaláról is elvárja ezt a szabadságot: ne a munkaidő, hanem a munka legyen számonkérve rajta.

Abban, hogy a cégek számára nehézséget jelent a fiatalok toborzása, jelentős szerepet játszik az elvárásoktól eltérő ajánlatok kínálása. A jó fizetés és a juttatások, ami korábban elég megkülönböztető erő és vonzó hívószó volt, ma már önmagában nem elég. Olyan munkahelyi környezet kidolgozásán kell gondolkodni, ami a fenti elvárásoknak megfelelően a fiatalok számára is vonzóvá teszi a pozíciót. Lehet azon gondolkodni, hogy milyennek tartjuk ezt a hozzáállást, de a cél szempontjából nem érdemes: a fiatalok toborzása megkerülhetetlen.