Hogyan kommunikálunk a kollégáinkkal? Küldünk egy e-mailt. Hogyan adunk egy feladatot a beosztottnak? Leírjuk e-mailben. Hogyan küldjük el a jelentést a főnökünknek? E-mailen. A kutatások szerint mi az a mód, amit a Z generáció egyáltalán nem preferál a kommunikációban? Az e-mail. Te el tudsz képzelni egy e-mailek nélküli munkahelyi kommunikációt?
A 30 felettiek számára az e-mail az alap kommunikációs eszköz. Számos nagyvállalatnál ezt a követhetetlenségig túlpörgették, minden levélben benne van címzettként mind a 12 kolléga, aki valamilyen módon kapcsolódik a témához. A megbeszélés után készítünk egy memo-t, amit elküldünk e-mailen, és mindenki bármikor elő tudja keresni.
A 30 alatti generáció számára az e-mailt sok funkció szempontjából átvette a Google Drive: dokumentumok és táblázatok, amit mindenki elér, szerkeszthet, megtalálható benne minden információ, ráadásul a legfrissebb formájában.
A Z generáció tagjai azonban, egy új kutatás szerint, teljesen kiiktatnák az e-mail használatát. Tulajdonképpen bárhogy kommunikálnának, csak így nem.
Mit használnak helyette? A chatelős appokat, Instagram üzenetet, és Zoom-ot.
Mivel indokolják? Az e-mail egy igazi stresszfaktor. Nem csak a munkával kapcsolatos feladataid vannak ott, de megérkeznek a számlák is, amit be kell fizetned, és a főbérlőd is írt megint egy levelet. Aztán a legfontosabb munkával kapcsolatos leveled pedig spam-be megy, és csak egy nappal később veszed észre, mint kellett volna.
Ráadásul elavult forma is, hiszen ennél ma már sokkal interaktívabban kommunikálunk. Ehhez képest, ha el akarsz juttatni egy videót valakinek e-mailen, előbb fel kell töltened valahova, aminek a linkjét aztán bemásolhatod.
Egy kutatásban a Z generációs válaszadók 46%-a jelölte be, hogy stresszes majdnem állandóan, vagy szinte mindig, és 35% mondta, hogy kifejezetten a szorongás és a stressz miatt vett ki szabadságot a munkahelyéről.
Az e-mail pedig ennek egy nagyon konkrét megtestesülése. Az olvasatlan e-mailjeink az állandó kötelességteljesítési kényszer pallosai, minden új e-mail azt jelenti, hogy egy újabb feladattal nőtt az elvégzendők száma. A stresszfaktort növeli, hogy a legtöbben elvárják tőlünk, olyan gyorsan válaszoljunk a levelükre, mintha legalábbis odasétáltak volna az asztalunkhoz, és feltettek volna egy kérdést.
Ezt a nyomást csak felerősítette a járvány alatt online térbe költöző munkavégzés, ahol a személyes kommunikáció végképp megszűnt, és a „dolgozom itthonról is” folyamatos bizonyítási kényszerét hozta az e-mailek minél hamarabb megválaszolása.
Az üzenetküldő appok használata fel is gyorsítja a kommunikációt, mert amíg egy e-mailnél a mai napig nem tudjuk levetkőzni, hogy megformázzuk, megszólítsunk, elköszönjünk, kerek mondatokban beszéljünk, addig a csevegő appokban tényleg beszélgetünk – sallang nélkül.
Az e-mail mindaddig alkalmas volt a munka-magánélet különválasztására, ameddig nem volt ott a telefonunkon értesítésként az összes munka-jellegű e-mailünk is, de ma már ennek az előnye sincs meg.
A Z generációs fiatalok körében így válik egyre általánosabb elgondolássá, hogy az e-mail elavult, lassú, fokozza a stresszt, és sokkal hatékonyabb bármilyen alternatív módon kommunikálni. Vajon reális, hogy ez megvalósuljon bizonyos munkahelyeken?