A változásokhoz alkalmazkodva folyamatosan igyekszünk megtalálni az ideális munkarendet, ami hatékonyság és a munka-magánélet egyensúly szempontjából is a legjobb. Alakítjuk azt, hogy hol dolgozunk, hogy hogyan dolgozunk, és persze azt is, hogy mikor dolgozunk. A hagyományos 9-től 5-ig tartó munkaidőt „kóstolgatja” a non-lineáris munkanap koncepciója.Tovább olvasom »A non-lineáris munkanap előnyei
A munkahelyi kultúra átalakítására nem csak a munkavégzés hatékonyabbá tétele miatt van szükség, hanem azért is, mert a munkavállalók türelme fogy a felesleges körökkel szemben. Ha a home office megtanított minket valamire, akkor az az, hogy a fókuszált, félbeszakítás nélkül végzett munkával sokkal eredményesebbekké tudunk válni.Tovább olvasom »Fogy a türelem a nem hatékony munka iránt
A vállalati rugalmasság nem csak azt jelenti, hogy a céged képes felállni egy nehéz gazdasági helyzet után, de azt is, hogy már eleve jobban tud… Tovább olvasom »Alakíts ki rugalmasan adaptálódni képes vállalati kultúrát
Az elmúlt időszakot meghatározó home office és hibrid munkavégzés azt is eredményezte, hogy az alkalmazottak sokkal nagyobb autonómiát kaptak a munkájuk végzésére. Az új helyzet hozta új kihívások nagyobb empátiát követeltek mindkét oldaltól, és ez talán markáns, hosszú távú változást hozhat abban, ahogy a cégek a munkaerőhöz, mint emberhez hozzáállnak.Tovább olvasom »Ember-centrikusabbak lettek a munkahelyek a home office hatására?
A munkahely, mint helyszín, soha nem esett még át olyan radikális átalakuláson, mint az utóbbi másfél évben. Persze mindig voltak trendek, de most alapjában fordult fel minden, amit a munkahelyről gondolunk. A távoli munkavégzés hatékonysága, ellenőrizhetősége és kényelme, az egylégterű irodákban összezárt kollégák biztonságérzetének hiánya, számtalan olyan kérdést vet fel, amivel a jövő évben is foglalkozni kell majd.Tovább olvasom »2022 legfontosabb munkahelyi kérdései
Mindenki olvasta már a cikkeket, amelyek arról szólnak, hogy egy alkalmazott a 8 órás munkanapjából átlagosan 3-at tölt hatékony munkavégzéssel. A vezetőknek erre felszalad a szemöldökük, és sokan a szigorú kontroll, a mikromenedzselés irányába indulnak el, ami viszont nem vezet eredményhez. A következménye az, hogy minden még lassabban halad, mert a vezető napja is csak 24 órából áll, és mindent átnézni képtelen, a cég pedig globális stratégia nélkül marad, ha ugyanez a vezető az apró részletekben vész el. Mit lehet tenni, hogy valóban hatékonyabb legyen a munkahelyi hatékonyság?Tovább olvasom »Hogyan növeljük a munkahelyi hatékonyságot?
Egy telefonos értékesítéssel foglalkozó cégnél vizsgálták, milyen hatással van a kollégák hangulata a munkájuk hatékonyságára, és azt találták, hogy a boldog alkalmazottak többet dolgoztak, és hatékonyabban értékesítettek. Jó, te nem telefonos sales-eseket alkalmazol. Fontos akkor is neked, hogy boldogak legyenek a munkavállalóid?Tovább olvasom »A boldog kolléga hatékonyabb is
Hogyan kommunikálunk a kollégáinkkal? Küldünk egy e-mailt. Hogyan adunk egy feladatot a beosztottnak? Leírjuk e-mailben. Hogyan küldjük el a jelentést a főnökünknek? E-mailen. A kutatások szerint mi az a mód, amit a Z generáció egyáltalán nem preferál a kommunikációban? Az e-mail. Te el tudsz képzelni egy e-mailek nélküli munkahelyi kommunikációt?Tovább olvasom »Eltűnik a munkahelyi kommunikációból az e-mail?
Régóta téma a munkavégzés helyének, idejének, a munka-magánélet egyensúly alakulásának kérdése, ám a jelenlegi járványhelyzet még nagyobb fókuszba helyezte a kérdést: azok a vállalkozások, amelyek sikeresek szeretnének lenni a következő évtizedekben, milyen változtatásokat valósítanak meg a munkakultúra területén.Tovább olvasom »A jövő munkakultúrája: a jelenben kezdődik
A munkánk az a tevékenység, amit azért végzünk, hogy annyi pénzt keressünk, amiből megélünk – legalábbis a legtöbb esetben így van, kivéve azon szerencséseket, akiknek hivatás, elkötelezettség, hobbijuk a munkájuk. A legtöbb ember mégis azért csinálja, amit csinál, mert pénzt kell keresnie. Ugyanakkor egy napunk igen jelentős részét töltjük vele – ennek megfelelően sokszor azonosítjuk is magunkat a munkánkkal. A munkahelyi kudarcot személyes kudarcként éljük meg, önértékelésünket jelentősen meghatározza a munkában elért teljesítmény, a kollégák visszajelzése. Vajon helyes ez?Tovább olvasom »Mennyire határoz meg minket a munka, amit végzünk?
Neurotikus társadalomban élünk, ahol a telefonunkon keresztül állandóan elérhetőek vagyunk – a munkaadóink számára is. A vezetők tudják, hogy az alkalmazott értesítést kap az új e-mailről, de sokan különböző chat-alkalmazásokon keresztül is adnak feladatot. Nem alakult ki etikett ennek kezelésére, az elvárásoknak megfelelni akaró alkalmazott este 10-kor is munkahelyi e-mailt olvas. Ez pedig odáig vezetett, hogy a kutatások szerint a Z generáció munka-magánélet egyensúlya a legrosszabb. Hagyd pihenni a téli szünetben a munkavállalóid!Tovább olvasom »A Z generáció munka-magánélet egyensúlya a legrosszabb
A járvány időszakában több cég igyekezett úgy megtalálni az arany középutat, hogy kevesebb munkát adott az alkalmazottainak, persze kevesebb pénzért. Mi az erősebb érzés vajon: örülünk a több szabadidőnek, vagy sajnáljuk a kevesebb pénzt?Tovább olvasom »4 napos munkahét: út a munkahelyek megmentéséhez?