Gyakran használjuk az X-Y-Z generáció megnevezést a napi kommunikációban általánosító kifejezésként, még akkor is, ha nem pontosan tudjuk, melyik csoportot mi is jellemzi. A kifejezések helytelen használata aztán azt eredményezi, hogy sokan bosszúsak lesznek már a megnevezés hallatán is, mondván, hogy ők nem is ilyenek vagy olyanok csak azért, mert az adott generáció tagjai. Mire használhatjuk tehát ezt a csoportosítást?
Minden generáció egyénekből áll, és az egyének tulajdonságok és attitűdök széles skálájával rendelkeznek, ráadásul számos különféle háttérrel rendelkeznek: összességében tehát egymástól teljesen különböző emberek. Miért lehet tehát hasznos, ha generációként beszélünk róluk, és közös jellemzőket tulajdonítunk nekik?
Elsősorban azért, mert bizonyos hozzáállás-beli sajátosságokat ténylegesen eredményez az a gazdasági-technológiai közeg, amelyben az ember felnő, és ez az egy generációhoz tartozókban, nagy vonalakban, közös. Közös az élmény, hogy létezik az internet, mint információforrás, és közös az is, hogy immár állandó jelleggel ott van a zsebünkben. Máshogy áll ehhez a lehetőséghez az, akinek az életében ez olyankor jelent meg, amikor már kialakultak a szokásai, és máshogy az, aki belenőtt ebbe.
Ez csak egy példa, de jól leírja, miért van mégis létjogosultsága ezeknek a csoportosításoknak. Szintén változnak a társadalmi elvárások, a megszokott viselkedésminták, amik szintén egységesen befolyásolják az azonos időszakban születőket. Lássuk akkor, melyek azok a jellemző különbségek, amelyeket a szakértők meghatározónak definiálnak egy-egy generáció esetében.
Baby boomerek
1946-54 között születtek
A világháború után születő generáció, amely ebből a saját életében közvetlenül már semmit nem érzékelt. Jobb gazdasági lehetőségek között nőtt fel, mint a megelőző generáció, optimista hangulatban.
Boomerek II
1955-65 között születtek
Soká egybe sorolták a két generációt, de világossá vált, hogy jelentősen más közös élményeik vannak, így nehéz általános érvényű megállapításokat tenni. A második csoport olyan közegben nőtt fel, ahol a hatalommal szemben megszűnt a bizalom (Watergate-botrány), a média és az intézmények iránt szkeptikus attitűd alakult ki. Az I. Boomer generáció lecsapott a háború utáni fellendülés adta legjobb lehetőségekre, így ennek a csoportnak már kevésbé voltak kiemelkedő lehetőségei – ez az X generáción is érezteti a hatását.
X generáció
1966-76 között születtek
Az „elveszett generáció”, az első olyan csoport, aki a munkába álló anyukák mellett egészen kicsi korától töltött nagyon sok időt köznevelési intézményekben, és akiknek a szülei sok esetben elváltak – a korábbi generációk nem osztoztak ebben az élményben.
Az ebbe a generációba tartozók járnak el a legalacsonyabb arányban szavazni, a híreket nem olvassák, hallgatják, mert szkeptikusan állnak az ott elhangzó információkkal szemben.
Ugyanakkor nagyobb arányban szereznek felsőfokú végzettséget, mint a korábbi generációk képviselői, tudatosabban, családi- és pénzügyi tervezéssel szervezik az életüket.
Y generáció
1977-94 között születtek
A technológia egyre meghatározóbb az életükben, tudatosan használják. Nem manipulálhatók a hagyományos marketing-üzenetekkel, mert azok olyan nagy arányban veszik körbe őket, hogy már megtanultak átlátni rajta.
Kevésbé jellemző rájuk a márka-hűség, sokkal rugalmasabban váltanak a logikus érvek alapján. Gyakran nőttek fel elvált szülők gyermekeként, ami azt eredményezte, hogy sokkal jobban bevonódtak az olyan napi családi feladatokba, mint a bevásárlás vagy egy új háztartási gép megvásárlása, ami arra késztette őket, hogy fiatalabb korban átlássák ezeket a dolgokat, mint a korábbi generáció.
Z generáció
1995-2012 között születtek
Egy elképesztően diverz közegben nőnek fel, ahol az országok közti közlekedés már elképesztően egyszerű, és a külföldi nemzethez tartozókkal kialakított kommunikációs kapcsolat teljesen természetes, ezért sokkal több féle viselkedést tapasztalnak meg, kultúrát ismernek meg, ami nyitottá, elfogadóbbá teszi őket.
Természetes számukra, hogy a technológia segítségével rengeteg tudás elérhető számukra bármikor, azonnal, ezért jelentősen megváltozik a tanuláshoz való viszonyuk.
És hogy mi jellemző még a Z generáció tagjaira, milyen jellemző attitűdöket tapasztalunk meg? Hogyan alakul a munkához való viszonyuk? Erről rövidesen még részletesebben írunk!
(A cikkben szereplő adatok forrása az amerikai társadalmat vette a vizsgálata alapjául, de a socialmarketing.org megállapításai kiterjeszthetők a kontinensen kívülre is.)