Most, hogy már egy éve home office-ban dolgozunk – vannak, akik vissza se mentek az irodába, vannak, akik hibrid munkavégzést vezettek be, és van, ahol most álltak át újra az otthoni munkavégzésre -, van egy kis rálátásunk, hogy levonjuk a gyakorlati tanulságokat. Miért hasznos ez? Hosszú távon előremutató ötletek kerekedhetnek belőle.
Szücs Róbert
Mennyire nehéz a fiataloknak most munkát találni?
A járványhelyzet rengeteg iparágat érzékenyen érintett, nagyon sokan elveszítették a munkájukat. De mi a helyzet a fiatalokkal, akik most szerezték meg a diplomájukat, és szeretnének elhelyezkedni? Mennyi esélyük van, hogy felveszi őket egy home office-ban dolgozó cég?
A Z generációs fiatalok is igénylik az irodai munkát
A home office bevezetése számos előnnyel jár, és sok szakértő azt jósolta, hogy az teheti majd állandóvá ezt a fajta munkavégzést, hogy a Z generációs fiatalok majd olyan mértékben igénylik ezt a fajta rugalmasságot, hogy a cégeknek is alkalmazkodni kell. Egy kutatás azonban azt mutatja, hogy a legfiatalabb generáció igenis igényli a személyes találkozást a munkahelyen.
Munka-magánélet egyensúly: cél vagy folyamat?
A múltkori bejegyzésre, amiben arról volt szó, hogy a ma embere mennyire kialvatlan, és ennek részben a rengeteg munka az oka, nagyon sokan reagáltatok. Ennek kapcsán gondolkodtam el a divatos „munka-magánélet egyensúly” kifejezésen, amit ha jól „beállítunk”, már-már teljesítményként könyveljük el, pedig sokkal inkább folyamatként kellene tekintenünk rá, nem elvégzett feladatként.
3 elengedhetetlen vezetői készség járványhelyzetben
A különböző iparágakban működő cégeket eltérő mértékben érinti a járványhelyzet: vannak, akiket drasztikus leállásra kényszerít, másoknál éppen fellendülés tapasztalható. És vannak azok a köztes helyzetben lévő vállalkozások, akiknél talán van visszaesés, de nem kezelhetetlen, ugyanakkor jelentősen megváltoztak a munkavégzés körülményei, a munkafolyamatok. Melyek azok a vezetői készségek, amelyekre ilyen helyzetben szükség van, hogy a vállalkozás jól tudjon működni?
Mi tartja motiváltan a munkavállalót?
Mi tartja motiváltan a munkavállalót, és mi tart motiváltan téged a munkában? Lassan egy éve forgatta fel a járványhelyzet az életmódunkat: van, akinek kevésbé – aki eddig is otthonról dolgozott, vagy szabadidejében eddig is kirándult és olvasott -, és van, akinek jobban – aki sokat szeret utazni, vagy az estéit a barátai társaságában töltötte -, de valamilyen fokú korlátozást mindenki érez, és kezd is már besokallni tőle. Ez pedig kihatással van arra is, hogyan „vonszoljuk” magunkat a munka frontjára. Mit lehet tenni, hogy motivációt találjunk, esetleg épp a munka legyen az a kapaszkodó, ami inspirációs forrást biztosít ebben a helyzetben?
3 rossz főnök típus, aki azt hiszi magáról, hogy jó főnök
Ahhoz, hogy egy csapatot hatékonyan működtess, vezetői készségekkel kell rendelkezned. Ez triviálisnak tűnik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem az. Sokan azt gondolják, elvárás, hogy a vezető ahhoz értsen a legjobban, amivel a cége foglalkozik. Pedig egy bútorgyártó cég vezetőjének nem jó asztalosnak kell lennie: ahhoz kell értenie, hogyan szervezze meg hatékonyan az asztalosok munkafolyamatát, hogyan motiválja őket, hogyan teremtse meg a lehetőséget, hogy a cégnek egyre több megbízása legyen. Így van ez az elméleti területen is. Melyek tehát azok a tipikus vezetői attitűdök, amikor egy főnök azt hiszi, ő jó főnök, pedig valójában nem?
A jövő munkakultúrája: a jelenben kezdődik
Régóta téma a munkavégzés helyének, idejének, a munka-magánélet egyensúly alakulásának kérdése, ám a jelenlegi járványhelyzet még nagyobb fókuszba helyezte a kérdést: azok a vállalkozások, amelyek sikeresek szeretnének lenni a következő évtizedekben, milyen változtatásokat valósítanak meg a munkakultúra területén.
A Z generáció vásárlási szokásai: spórolás, költés
Egyre általánosabbá válik annak elfogadása, hogy a Z generációra mint tudatos korosztályra tekintünk: tudatosak a vásárlási döntéseik és tudatos az életmódjuk is. Mit jelent ez a vállalkozásod online kommunikációja szempontjából?
Kínában fellázadt a Z generáció a túlóra ellen
Kínában, a világ sok más országával együtt, a munka mindenek fölé helyezése virágzik: az emberek dicsekszenek, mennyi – kifizetetlen – túlórát végeztek a héten, bizonyítva ezzel megfelelésüket, elköteleződésüket. Sokan nem veszik ki az összes lehetséges szabadságot az évben, nehogy lemaradjanak valamiről, nehogy kiderüljön, hogy nélkülözhetőek a munkahelyükön. A Z generáció most fellázadt.
Milyen hatással van a járványhelyzet a Z generációra?
Egyre több társadalomtudománnyal foglalkozó szakember hangsúlyozza, hogy a járványhelyzet a Z generációra gyakorolja a legjelentősebb hatást: magánélet, életvitel, karrier-lehetőségek szempontjából egyaránt. Mivel ez az a generáció, amelyik most lép be a munkaerőpiacra, és együtt kell dolgoznod vele, érdemes foglalkozni a kérdéssel: milyen attitűd jellemzi majd ezt a korcsoportot.
Mennyire határoz meg minket a munka, amit végzünk?
A munkánk az a tevékenység, amit azért végzünk, hogy annyi pénzt keressünk, amiből megélünk – legalábbis a legtöbb esetben így van, kivéve azon szerencséseket, akiknek hivatás, elkötelezettség, hobbijuk a munkájuk. A legtöbb ember mégis azért csinálja, amit csinál, mert pénzt kell keresnie. Ugyanakkor egy napunk igen jelentős részét töltjük vele – ennek megfelelően sokszor azonosítjuk is magunkat a munkánkkal. A munkahelyi kudarcot személyes kudarcként éljük meg, önértékelésünket jelentősen meghatározza a munkában elért teljesítmény, a kollégák visszajelzése. Vajon helyes ez?