Munkaadóként jelentősen hatékonyabbá teheted a toborzási folyamatot, ha olyan munkahelyként vagy ismert, ahol jó dolgozni. Az employer branding összetett folyamat, de van néhány jól megfogalmazható alappillére, amelyeken el lehet indulni.
Szücs Róbert
A Z generációt attitűdje teheti jó vállalkozóvá
A hagyományos alkalmazotti foglalkoztatási struktúra sok különböző ok miatt sem a legideálisabb módja a munkavégzésnek. A munkavállalók igényeivel sincs összhangban, a munkaadók számára pedig létezik anyagilag kedvezőbb megoldás. A Z generáció is tehet ebbe az irányba egy lépést, ha ők vállalkozóként építik a karrierjüket.
Miért lett nehezebb a toborzás?
Az utóbbi években a toborzás egyre nehezebbé vált. Számos cég küzd a megfelelő jelöltek hiányával még akkor is, ha többet fektet a toborzásba, mint korábban. Mi az oka, hogy nehezebb lett a toborzás?
Toborozz azok között, akik nem keresnek munkát
Egyre nagyobb a verseny az agilis, tehetséges munkavállalók megszerzéséért. Ilyen helyzetben olyan toborzási stratégiákhoz kell fordulni, amelyek kreatív megoldásokat nyújtanak, amelyekkel mások elé kerülhetsz. A passzív jelöltek toborzása is ezen stratégiák közé tartozik, amellyel jó eredményeket érhetsz el.
Értékek, amelyek számítanak az állásjelentkezőknek
Egy cég akkor válhat vonzóvá az állásjelentkezők számára, ha jól megfogható értékrendet közvetít. A Z generáció kapcsán szoktuk emlegetni, hogy megnőtt a jelentősége annak, egy vállalat mi mellett köteleződik el és tesz aktívan. Nem csak a legfiatalabb csoport számára tud ez a döntést befolyásoló tényező lenni: a legtöbb álláspályázó megvizsgál bizonyos alap értékeket, mielőtt komolyan fontolóra vesz egy pozíciót a cégednél.
Értékesítsd a nyitott pozíciód szélesebb körben
Mára egyértelműen kijelenthetjük, hogy a nyitott pozíciók betöltése vált az egyik legnagyobb kihívássá a vállalatok számára. A toborzás önmagában nehézségeket rejt, de a munkaerő megtartása épp olyan nagy feladat. Egyértelműen látszik, hogy azzal szemben, amikor meghirdettünk egy állást, és vártuk az értékes jelentkezőket, ma már a munkaadónak kell értékesítenie a pozíciót, amire embert keres, hogy magához csábítsa az ideális munkaerőt.
Így kérdezz jobban az állásinterjún
A toborzás során a legtöbbször csak a megfelelő jelentkezők bevonzásáig igyekszünk tudatosan javítani a technikánkat. Ami utána jön, vagyis magára az állásinterjúra már úgy tekintünk, mintha természetesen adná magát. Pedig a jó kérdések feltevésével jelentősen csökkenthetjük a fluktuációt a cégen belül.
Jó vagy rossz a csendes felmondás?
A csendes felmondás, vagyis quiet quitting az utóbbi időben az üzleti és HR témájú cikkek egyik leggyakrabban emlegetett kifejezése. Az egyre általánosabbá váló jelenség okait értjük, azt is érdemes azonban megvizsgálni, mik az előnyei és mik a hátrányai a trendnek.
Add önmagad, és jobb vezető lehetsz
Az autentikus vezető koncepciója számos diskurzusban előkerült már a menedzseri pozícióról szóló beszédben. Ha vezetőként önmagad adod, sokkal könnyebben tudsz kapcsolódni a csapatodba tartozó kollégákhoz. De mi a helyzet a tekintéllyel? Hogyan tudod megőrizni, ha önmagad felfedésével sebezhetővé válsz a csapatod előtt?
Ezt tanultuk a „hatékonyság paranoia” jelenségétől
Amikor minden cég kényszerű home office-ba vonult, markáns kérdés lett a vezetők körében, hogyan tudják ellenőrizni, hogy a munkavállaló otthonról is dolgozik. Hallottunk extrém esetekről a számítógép tevékenységének távoli megfigyeléséről, és vontunk le tanulságokat is arról, mennyire tudják a vezetők, mit csinálnak az alkalmazottaik.
Így toborozz sikeresen nehéz gazdasági helyzetben
Egy nehéz gazdasági helyzet azt is jelenti, hogy a munkaadó a toborzás során nincs könnyű helyzetben, hiszen nem tudja azt kínálni az agilis jelölteknek, amit azok elvárnak. Sokszor nem is amiatt áll le a toborzás, mert a vállalat vissza akar fogni a termeléséből, hanem mert nem tud olyan fizetést ajánlani, amit a bevonzani akart top munkaerő kér.
Miért stresszes a Z generáció?
A szorongás és a stressz a munkahelyhez kapcsolódóan olyan gyakran jelenik meg, hogy most már nem túlzás társadalmi problémaként tekinteni rá. A Z generáció is érintett, ráadásul egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a legnagyobb arányban. Egy friss globális felmérés szerint a megkérdezett fiatalok 91%-a vallotta stresszesnek magát, szemben az átlagos 84%-al.