A 2025-ös év fordulópontot hozott a diákmunka világában. A korábban átmeneti megoldásnak tartott foglalkoztatási forma mára stratégiai HR-eszközzé vált. A munkaerőhiány, a rugalmas foglalkoztatás iránti igény és a generációs elvárások átalakulása miatt egyre több cég dönt úgy, hogy hosszú távon, tudatosan épít kapcsolatot iskolaszövetkezetekkel. A MultiJob tapasztalata szerint a diákmunka ma a munkaerőpiac stabil, innovatív pillére.
Szücs Róbert
HR és AI 2025-ben: mit hozott az év, és mi jön 2026-ban?
A 2025-ös év a HR digitalizációjának fordulópontja volt. Az AI már valós, napi működést támogató eszközként jelent meg a legtöbb HR-folyamatban a toborzástól a beléptetésig. De miközben a mesterséges intelligencia körül hatalmas hype alakult ki, a gyakorlat rávilágított: nem minden automatizálható, és nem minden technológia hoz valódi értéket. A MultiJob-nál naponta tapasztaljuk, hogyan formálja át az AI a foglalkoztatás világát, és milyen irányba halad tovább ez a trend 2026-ban.
AI és generációs kommunikáció: segíthet, vagy inkább félreértéshez vezet?
A mesterséges intelligencia ma már nem csak adatokat kezel, hanem egyre gyakrabban kommunikál is helyettünk. Chatbotok válaszolnak az érdeklődőknek, AI-asszisztensek szervezik a meetingeket, és automatizált üzenetek érkeznek a toborzási folyamat során. De vajon minden generáció ugyanúgy reagál ezekre az eszközökre? Vagy épp itt kezdődnek a félreértések?
AI a soft skillek nyomában: lehet-e algoritmusra bízni az emberi tényezőt?
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a HR-ben: jelölteket rangsorol, interjúkat elemez, sőt, már személyiségjegyeket is próbál azonosítani. Azonban amikor a soft skillek – az együttműködés, kommunikáció, empátia vagy rugalmasság – kerülnek a középpontba, a technológia határai gyorsan láthatóvá válnak. A fiatal, pályakezdő munkavállalók esetében pedig különösen fontos kérdés: lehet-e pusztán adat alapján megítélni az emberi tényezőt?
AI a visszajelzésekben – hogyan gyűjts és elemezz adatot diákmunkásokról?
A diákfoglalkoztatásban a visszajelzések kezelése stratégiai eszköz. Az ideiglenes munkatársak gyorsan váltanak, és a tapasztalataik közvetlenül formálják a cég hírnevét a fiatal munkavállalók körében. De hogyan tudhatja meg egy HR-es, mit gondolnak, éreznek, vagy tapasztalnak a diákok anélkül, hogy hosszú interjúkat kellene tartania? A válasz: AI-alapú visszajelzési rendszerekkel.
AI-eszközök, amikkel a Z generáció már dolgozik – és el is várja őket
A fiatal munkavállalók alkalmazzák a legújabb technológiákat a mindennapok során, és el is várják ezeket a munkahelyükön. A Z generáció tagjai AI-t használnak tanuláshoz, feladatmenedzsmenthez vagy akár kommunikációhoz, számukra a digitális támogatás alap. A cégek számára ez azt jelenti, hogy ha vonzó munkahelyet szeretnének kínálni a diákmunka és pályakezdő szegmensben, „AI ready” szemléletre van szükség.
Elsőre jó, másodszorra még jobb – így alakíts ki a diákmunkát támogató munkahelyi környezetet
A diákmunka nem kell, hogy mindössze rövid távú segítség legyen: ha jól van megszervezve, a cég és a fiatal munkavállaló számára is hosszú távú előnyt hozhat. A siker kulcsa a felkészített környezet: egy olyan munkahelyi rendszer, amelyben a diák nem hangsúlyozottan „beugróként” van jelen, hanem értékes csapattagként tud működni, szerepe és feladat van. Az alábbi 5 gyakorlati tipp segít abban, hogy a diákmunka működő, stabil és kölcsönösen előnyös együttműködéssé váljon.
Mik azok a „kis figyelmességek”, amik sokat számítanak egy Z generációs fiatalnak?
Nem pénzben mérhető, mégis erős elköteleződést építő gyakorlatok
A Z generáció tagjai számára a munkahely nem kizárólag megélhetési forrásként definiálódik, hanem az önkifejezés, élmények szerzésének terepe is – legalábbis ezt keresik benne. Nem csak a fizetés alapján választanak munkahelyet, fontos számukra, hogy mit képvisel a cég, milyen a vállalati kultúra – tehát mennyire tudnak azonosulni, mennyire érzik jól magukat a cégnél. Az apró figyelmességek, az emberi gesztusok és az őszinte odafigyelés az, ami igazán hosszú távon kötődést alakít ki. De mit jelent ez a gyakorlatban?
Diákból junior kolléga: mikor érdemes megtartani diákmunka után is a fiatalt?
A diákmunka az első kapcsolat a jövő munkavállalóival: a fiatalok itt ismerkednek meg a munka világával, a cég pedig lehetőséget kap arra, hogy megismerje egy újabb generáció gondolkodásmódját, és felfedezze, kikből lehet a következő elkötelezett kolléga. Mikor érdemes felajánlani egy diákmunkában dolgozó fiatalnak, hogy az egyetem elvégzése után is vár rá a cégben egy hely?
Hogyan tanítja a diákmunka a belső csapatot?
A diákmunka előnyeiről legtöbbször a fiatalok fejlődésének oldaláról beszélünk: munkatapasztalatot szereznek, megtanulják az alapokat, és magabiztosabbá válnak. De van egy kevésbé emlegetett, mégis rendkívül értékes hozadéka: a diákok a belső csapatot is fejlesztik. Egy új generáció megjelenése a munkahelyen mindig tanulási lehetőség a meglévő munkatársaknak is.
A fluktuáció valódi ára: hogyan terheli a cégeket a bizonytalanság
A fluktuáció egyre nagyobb kihívást jelent a legtöbb cég életében, kkv-k számára pedig különösen komoly terhet jelent. Olyan rejtett költségekkel jár, amelyek túlmutatnak az új kollégák megtalálására és betanítására fordított időnél és energiánál. Hogyan lehet ezt a terhet csökkenteni? Az egyik leghatékonyabb megoldás az ideiglenes, de megbízható munkaerő bevonása: a diákmunkásoké.
AI és a „kulturális illeszkedés”: mit nem tud még az algoritmus?
A mesterséges intelligencia egyre több HR-folyamatban kap szerepet, az előszűréstől kezdve az interjúidőpontok egyeztetéséig. Egy dolog azonban továbbra is kérdéses: hogyan értékeli az AI a kulturális illeszkedést? A soft skillek, a hozzáállás és a munkahelyi attitűd ugyanis olyan tényezők, amelyeket a gép nehezen mér, különösen a pályakezdők esetében, akiknek még nincs hosszú szakmai múltjuk.