A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a HR-ben: jelölteket rangsorol, interjúkat elemez, sőt, már személyiségjegyeket is próbál azonosítani. Azonban amikor a soft skillek – az együttműködés, kommunikáció, empátia vagy rugalmasság – kerülnek a középpontba, a technológia határai gyorsan láthatóvá válnak. A fiatal, pályakezdő munkavállalók esetében pedig különösen fontos kérdés: lehet-e pusztán adat alapján megítélni az emberi tényezőt?
Mit tud mérni az AI – és mit nem?
Az AI kiválóan értékeli azokat a tulajdonságokat, amelyek adatban mérhetők: tanulmányi eredmények, tapasztalat, nyelvtudás, elérhető kompetenciák. De a viselkedés, a motiváció vagy az érzelmi intelligencia nehezebben kódolható kategóriák. Egy diák például lehet, hogy kevesebb gyakorlattal rendelkezik, de rendkívül nyitott, lelkes és gyorsan tanul, ez pedig olyan tényező, amit egy algoritmus ritkán ismer fel. Az AI tehát segít a szűrésben, de nem tudja teljesen megérteni az emberi szándékot és potenciált.
A soft skillek emberi érzékenységet igényelnek
Az olyan készségek, mint az empátia, a csapatmunka vagy a problémamegoldás, kontextuálisak, vagyis helyzetfüggőek. A HR-es vagy a vezető ilyenkor nem csak a szavakat, hanem a reakciókat, a testbeszédet és a viselkedés dinamikáját is figyeli. Ezeket az árnyalatokat az AI – bármilyen fejlett is – nem tudja teljes mértékben értelmezni. A soft skillek felismerése ezért továbbra is emberi feladat, amelyhez empátia, tapasztalat és intuíció szükséges.
AI-támogatás: adatokkal segített emberi döntés
A mesterséges intelligencia mégis sokat segíthet, ha nem helyettesítőként, hanem támogatóként használjuk. Például képes elemezni interjúválaszokat, kiszűrni a kulcsszavakat, vagy trendeket azonosítani a visszajelzésekben. Az AI képes előkészíteni a terepet – de az értelmezés, a döntés és a kapcsolódás mindig a HR-es kezében marad. A legjobb eredmény akkor születik, amikor a technológia és az emberi megérzés együtt dolgozik.
Miért különösen fontos ez a diákmunka világában?
A fiatal munkavállalók értékelésekor a soft skillek gyakran többet mondanak, mint a szakmai múlt. A lelkesedés, az alkalmazkodóképesség, a tanulási vágy: ezek döntik el, ki válik be hosszú távon. Egy automatizált rendszer viszont hajlamos háttérbe szorítani ezeket a tulajdonságokat, mert nincs elég adat róluk. Ha a HR felismeri ezt a hiányt, és tudatosan kiegészíti az AI által adott képet személyes interakcióval, akkor valóban értékes döntéseket hozhat a jövő munkaerőpiacán.
Az ideális egyensúly: technológia és empátia együtt
A HR jövője nem választ az AI vagy az ember között, hanem ötvözi a kettőt. Az adatalapú eszközök gyorsítják és objektivizálják a folyamatokat, de az emberi érzékenység adja meg a döntés minőségét. A soft skillek értékelésében ez különösen igaz: a technológia láthatóvá teszi a mintázatokat, az ember pedig megérti mögöttük a történetet. Ez az együttműködés az, ami adatalapú és emberközpontú HR-t hoz létre még a digitális korszakban is.
Az AI rengeteg HR-folyamatot egyszerűsít, de a soft skillek értékelésében továbbra is az emberi tényező dönt. A mesterséges intelligencia adhat adatokat, de az empátia, a motiváció és a személyes hozzáállás felismerése emberi érzékenységet igényel. A jövő HR-je nem az algoritmus és az ember között húz határt, hanem a kettőt összekapcsolva hoz okosabb és igazságosabb döntéseket.
