A Z generációs fiatalok 92%-a izgatottan várja, hogy elkezdjen dolgozni, és 42%-uk úgy is gondolja, hogy a tanulmányai befejezése után hamar meg fogja találni azt az álommunkát, ahol dolgozni szeretne. Hol csúszik félre a kommunikáció, ha a munkaadók arról számolnak be, hogy a fiatalokra nem lehet bízni semmit?
Egy nemzetközi kutatásban 2000 diákot kérdeztek meg, hogy mit várnak a leendő munkaadóiktól és hogyan látják a karrierlehetőségeiket. Az derült ki, hogy a válaszadók legnagyobb része várja, hogy belépjen a munka világába, és közel fele magabiztos azzal kapcsolatban is, hogy talál olyan munkát, amilyenre vágyik.
A válaszokból az is kiderült, hogy sokan újragondolták a karrierutat, amit terveznek saját maguk számára, a járványidőszak tapasztalatai alapján. 74%-uk azt mondta, tudatosan és fókusztáltan építik a karrierjüket.
A korrektség a legmarkánsabb elvárás
Az, hogy korrektül bánjanak velük, a válaszadók 98%-ának a legfontosabb szempont volt a leendő munkahelyükkel kapcsolatban. Ebből is látszik, hogy ez a generáció már egy olyan egyenlőséget hangsúlyozó világban nőtt fel, amely nem fogadja el a hátrányos megkülönböztetést. Szeretnék megbecsülve érezni magukat az erőfeszítéseikért, és ha valamivel, hát ezzel lehet fokozni a motivációjukat.
Milyen csatornán kommunikáljunk?
Amíg a fiatalok jelentős része már egyáltalán nem nézi az e-mailjeit, a másik oldalról annak az igénye is sokakban felmerül, hogy a privát kommunikációt csatornákat nem szeretnék munkahelyi kommunikációra használni. Érdemes megteremteni egy olyan kommunikációs közeget, ahol a cég megközelíthető, ugyanakkor hivatalos marad. A megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztása kulcsfontosságú lehet, mivel a Z generáció nagyon tudatos ezek alkalmazásában, akár elriasztó hatása is lehet a nem jól választott módszernek.
Azzal együtt, hogy digitális bennszülöttként anyanyelvük az online platformokon történő kommunikáció, a Z generációs fiatalok igénylik a szemtől szembe interakciót. Ez a munkavégzés során különösen igaz, hiszen tapasztalat hiányában tanulni szeretnének másoktól, amit a legjobban a személyesség jelentette közvetlenség tesz lehetővé. Emellett vágynak az azonnali visszacsatolásra, ez pedig szintén elsősorban személyesen megvalósítható.
Információ- és tudásvágy
Már volt szó arról, hogy az egyenlőség teljesen természetes számukra, és ennek jegyében korrekt bánásmódra vágynak. Ezzel állítható párba az őszinteség és nyíltság iránti igényük is, amely azt jelenti, hogy igényük van arra, hogy minden lehetséges információt megkapjanak a munkavégzés körülményeivel, a velük szemben támasztott elvárásokkal kapcsolatban. Szeretnének előre tájékozódni a munkahelyi kultúráról, nyíltan kérdeznek, és átlátnak a mellébeszélős válaszokon.
A fent idézett kérdőívben a válaszadók 94%-a állította, hogy izgatottan várja, hogy dolgozni kezdjen. A szándék és a lelkesedés megvan a Z generációs fiatalokban, a kommunikáció csúszik félre, amikor a munkaadók ezzel ellentétes tapasztalatokról számolnak be. A nagyobb tapasztalat okán talán a munkaadóktól várható el nagyobb mértékben, hogy képesek legyen a közelítésre.
Markáns váltás zajlik a munkahelyek iránti viszonyban, amelynek egyik központi eleme, hogy már nem csak a munkavállalónak kell „eladnia” magát, amikor állást keres, hanem a munkaadónak is, hogy a jelentkező akarjon nála dolgozni. Ennek a koncepciónak az elfogadása jelentős hatással lehet a toborzási és tehetség-bevonzási folyamatok hatékonyságára.