Az elmúlt években a részmunkaidős munkahelyek népszerűsége jelentős növekedést mutatott, mely számos tényezőnek köszönhető. A hagyományos nyolc órás munkarenddel szemben egyre nagyobb teret hódítanak az olyan munkalehetőségek, ahol rugalmasabban alakítható a munkával töltött napok elosztása, és a napi munkaidő maga. A munkaerőpiac változása hatással van arra is, a foglalkoztatóknak hogyan érdemes szervezniük a munkaerő-állományt, és mire érdemes figyelniük a HR tervezés során.
A részmunkaidős munkahelyek népszerűségének okai
A munkavállalók egyre inkább keresik azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúlyt megteremtsék. A részmunkaidős pozíciók rugalmas időbeosztást tesznek lehetővé, ami különösen vonzó a családosok, diákok és nyugdíjasok számára. Jobban illeszkedik a magánélet szervezéséhez, és jut idő mellette arra, amit a napjaikba még be szeretnének illeszteni.
Nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatók részéről is megfogalmazódik ez az igény. Az elmúlt évek gazdasági változásai: a pénzügyi válságok és a pandémia hatásai sok munkáltatót arra kényszerítettek, hogy költséghatékony megoldásokat keressenek a foglalkoztatás terén is. A részmunkaidős foglalkoztatás, az alternatív foglalkoztatási formák csökkentett bérköltségekkel járnak, így vonzó alternatívát jelentenek a vállalatok számára.
Az információs technológia fejlődése ezzel párhuzamosan lehetővé tette a távmunka és az otthoni munkavégzés elterjedését, ami növelte a részmunkaidős munkahelyek elérhetőségét. Az online platformok és digitális eszközök megkönnyítik a munkavégzést és a kommunikációt, függetlenül a munkavégzés helyétől. Ez azt is jelenti, hogy egy munkaadónak nem kell teljes munkaidőben a „cégéhez láncolnia” egy munkavállalót, ha igényt tart a szaktudására, lehetőségre nyílik „csak annyi” idejéért fizetni, amennyi munkát az adott munkavállaló elvégez neki.
Az átalakuló foglalkoztatás hatása a munkaerőpiacra
A részmunkaidős munkahelyek népszerűsége valójában a munkaadók számára is nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Könnyebben alkalmazkodhatnak a változó gazdasági körülményekhez és piaci igényekhez. Ez különösen fontos a szezonális vagy időszakos iparágakban, ahol a munkaerőigény ingadozik. A részmunkaidős foglalkoztatás terjedése emellett több ember számára nyújt lehetőséget a munkavállalásra, beleértve azokat is, akik teljes munkaidőben nem tudnak dolgozni. Ez segíthet csökkenteni a munkanélküliségi rátát és növelheti a gazdasági aktivitást.
A részmunkaidős munkahelyek ugyan alacsonyabb bérekkel és kevesebb juttatással járnak, mint a teljes munkaidős pozíciók, viszont lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkavállaló több különböző helyen vállaljon munkát. Ez a fajta „több lábon állás” egyre nagyobb igényként fogalmazódik meg a munkavállalók körében, és a részmunkaidő, valamint a munkaerő-kölcsönzés azok számára is elérhetővé teszi ezt, akik nem vállalkozóként dolgoznak.
Munka és magánélet egyensúlyának megteremtése
A részmunkaidős munkahelyek és az alternatív foglalkoztatási formák lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy több időt töltsenek családjukkal, tanulással vagy szabadidős tevékenységekkel. Ez javíthatja az életminőséget és csökkentheti a stresszt. Az utóbbi évek általánosan megfogalmazott trendje az igények ilyen irányú elmozdulása. A mentális problémák és a szorongás okozta panaszok egyre nagyobb arányban vannak jelen az emberek életében, amit sokan a munkahelyi stressz rovására írnak. Ennek is köszönhető, hogy egyre inkább törekednek az egyensúly megteremtésére.
A munkavállalás módjának megváltozása összhangban van egy másik általános igénnyel, ez pedig a karrierfejlesztés, az új készségek megszerzése, a folyamatos tanulás. A részmunkaidős foglalkoztatás mellett marad idő és energia a tanulásra, ami lehetővé teszi, hogy feljebb lépjenek a karrier létrán, és olyan új készségeket szerezzenek, amik hosszú távon is biztosítják a foglalkoztathatóságukat.
A részmunkaidős munkahelyek és az alternatív foglalkoztatási formák növekvő népszerűsége mind a munkaerőpiac, mind a munkavállalók számára számos előnnyel jár. A foglalkoztatási formák átalakulása összhangban van a változó igényekkel, amelyek társadalmi szinten megjelennek a munkavállalás kapcsán. Azok a cégek, akik alkalmazkodnak ezekhez az új igényekhez, és meglátják saját maguk számára is a lehetőséget ebben, versenyelőnyre tehetnek szert a hatékonyság és eredményesség maximalizálásával.
