A változásokhoz alkalmazkodva folyamatosan igyekszünk megtalálni az ideális munkarendet, ami hatékonyság és a munka-magánélet egyensúly szempontjából is a legjobb. Alakítjuk azt, hogy hol dolgozunk, hogy hogyan dolgozunk, és persze azt is, hogy mikor dolgozunk. A hagyományos 9-től 5-ig tartó munkaidőt „kóstolgatja” a non-lineáris munkanap koncepciója.
A járvány idején bevezetett home office sok szempontból megváltoztatta a munkához való viszonyunkat. Rámutatott arra is, hogy vannak előnyei, ha nem a megszokott módon, 9-től 5-ig dolgozunk. Az otthoni munkavégzés tette lehetővé, hogy napközben is elvégezzünk olyan dolgokat, amiket hagyományosan csak munka után tudtunk megcsinálni, ez a rugalmasság pedig sokkal kényelmesebbé tette a mindennapokat.
Munka-magánélet egyensúly
Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúly kerül a munka-magánélet egyensúly megteremtésére, aminek egyik sarokpontja, hogy úgy tudjuk elvégezni a munkánkat, hogy az a lehető legkevésbé legyen gátja a magánélet tevékenységeinek.
A hagyományos 9-től 5-ig tartó munkanap nem csak kényelmi szempontból nem tökéletes, de számos csoportnak okoz nehézséget, különböző szempontok alapján. A kisgyermekes szülőknek logisztikai nehézséget okoz, az egyre inkább elterjedt és elismert figyelemzavarral küzdők számára pedig kiemelt terhelést jelent.
Hatékonyság
Az igényekkel párhuzamosan az eredményességet is vizsgálják, és az látszik, hogy nem biztos, hogy a tömbösített munkavégzés esetén tudunk a leghatékonyabban teljesíteni. Azok a munkavállalók, akik saját időbeosztásuk szerint végzik el egy napon belül ugyanazt a munkamennyiséget, a tapasztalatok szerint hatékonyabban tudnak dolgozni és a munkájuk minősége is jobb lesz.
Ez a fajta rugalmasság abban is segít, hogy elkötelezettebben tudjuk végezni a feladatunkat. Amint a munka nem jelent egy gátló tényezőt, ami akadályoz egy egyéb tevékenységben, jobb érzésekkel viseltetünk iránta, és ez meglátszik a teljesítményen is.
Mikor vagy hol?
Egy kérdőíves kutatásban (Future Forum) azt találták, hogy a válaszoló munkavállalók számára fontosabb volt, hogy megválaszthassák, mikor végzik a munkát, mint hogy hol. 94% jelölte, hogy a munkavégzés idejével kapcsolatban vágyik rugalmasságra, míg 80% a munkavégzés helyével kapcsolatban.
Abban is jelentősen különbözünk, hogy a nap mely szakában vagyunk a legaktívabbak. Aki reggeli ember, örömmel végezné a fókuszált és koncentrált munkát már egészen korán, míg számára a délután inkább a lazításé, sporté. Más számára pedig a délelőtt teljesen használhatatlan, de nincs ellenére még kora este is a munkában elmerülni, ha ekkor tud a legjobban koncentrálni.
Mindez akkor megvalósítható, ha nem kötjük ki a munkavállalók számára, hogy pontosan mely időszakban kell az irodában ülniük. Természetesen tudatosabb tervezést igényel ez a fajta rugalmasság, és nem minden munkakörben megvalósítható. Számos esetben azonban megteremthető és amellett, hogy jó eredményeket lehet elérni vele, elégedettebb és kiegyensúlyozottabb munkavállalókat szerezhetünk.