A jövő munkakultúrája: a jelenben kezdődik

munkakultúra munkavégzés home office

Régóta téma a munkavégzés helyének, idejének, a munka-magánélet egyensúly alakulásának kérdése, ám a jelenlegi járványhelyzet még nagyobb fókuszba helyezte a kérdést: azok a vállalkozások, amelyek sikeresek szeretnének lenni a következő évtizedekben, milyen változtatásokat valósítanak meg a munkakultúra területén.

A megszokott rutinokat, a fennálló működési rendszert nagyon sok vállalkozásban nehezen változtatják meg, ami alapvetően az emberi természetből fakad: az emberek többsége nem szereti a változást, hiszen az új kihívások elé állítja, nagyobb koncentrációt igényel tőle. Sokkal egyszerűbb mindent úgy csinálni, ahogy eddig csináltuk, mert arra már van egy sablonunk, az valamiért kialakult, tehát olyan rossz megoldás nem lehet. Mégis, a világ folyamatosan változik, ezért ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres tudjon lenni, neki magának is változásokat kell bevezetnie.

A munkavégzés kapcsán az egyik legfontosabb kérdés a hatékonyság: minden vállalkozásnak érdeke, hogy a munkát minél hatékonyabban végezzék el. Ez sok dolgot jelent, többek közt megfelelően kidolgozott munkafolyamatokat és a fizetett munkaerő idejének legjobb kihasználását. Ehhez pedig rugalmasságra van szükség: ez az, ami lehetővé teszi, hogy minden helyzethez a megfelelő módon alkalmazkodjanak, és ne csak egy szokásos rutinválaszt húzzanak elő.

A jelenlegi járványhelyzetben ennek egyik kulcskérdése a munkavégzés helyének megváltozása volt. Azok a vállalatok, amelyek megtehették, home office munkavégzésre álltak át, a kérdés az volt, mennyire tudnak hatékonyan működni ebben a felállásban. Vannak, akiknek ez annyira bevált, hogy az alkalmazottak biztonsága érdekében a mai napig otthoni munkavégzésben maradtak, sőt, hosszú távon is hibrid munkában gondolkodnak. Ez azt jelenti, hogy később sem szeretnének visszatérni a heti 5 irodában töltött naphoz, a home office és az irodai munka vegyítésében gondolkodnak.

Ez az elképzelés pedig rengeteg munkavállaló számára teszi vonzóvá az adott céget. Az otthonról végzett munka rengeteg kényelmet ad: megkímél az ingázástól, elmélyültebb munkát tesz lehetővé, rugalmasabb napirendet biztosít. A megfelelő vezetés mellett, ahol az elvégzett munka és annak minősége számít, az otthoni munkavégzés tökéletesen ellenőrizhető – így attól sem kell félnünk, hogy a home office napok “szabadnapok” a munkavállaló számára.

A másik jelentős tanulsága a jelenlegi helyzetnek a munkavállalói státusz alapos átgondolása. Nagyon sok cégvezető a mai napig nem tud másban gondolkodni, mint hogy aki neki dolgozik, az alkalmazottként, napi 8 órában a rendelkezésére álljon. Ez a modell azonban egyáltalán nem biztos, hogy a leghatékonyabb, ráadásul sérülékenységére nagyon erősen mutatott rá a járványhelyzet. Azok a cégek, akik nem tudták megtartani az alkalmazottaikat, kiszolgáltatott helyzetbe hozták őket: a hatékonyság mellett a vezetői felelősség kérdése is felmerül tehát, amikor abban gondolkodunk, hogy milyen humánerőforrás-struktúrát alakítunk ki.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás hosszú távon sikeres tudjon maradni, át kell gondolkodni, milyen formában dolgozik együtt azokkal, akiknek szakértelmére és munkájára szükség van. Itt is a rugalmasság a kulcsszó: az alkalmazottak mellett vállalkozók bevonása – akik friss szemmel és új nézőponttal érkeznek -, illetve bizonyos feladatokra diákmunkában foglalkoztatás – ami egy sokkal kedvezőbb anyagi megoldást biztosít – jelentheti a megoldást.

A jövő működőképes munkakultúrája tehát már a jelenben kezdődik: azok a vezetők, akik már most képesek elkezdeni átalakítani a cégük működését egy rugalmasabb modell felé, hosszú távon több sikert érhetnek el.