Skip to content

A humán faktor az MI mellett a toborzás során

mi hr toborzás mesterséges intelligencia

Egy olyan korszakban, amelyet a gyors technológiai fejlődés jellemez, a toborzás folyamatos átalakulásban van. A mesterséges intelligencia integrálásával a felvételi folyamat különböző szakaszaiba rengeteg feladatot automatizálhatunk és felgyorsíthatunk, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi hozzáadott érték jelentőségét.

Sok forrásból halljuk a félelmeket, amelyek arról szólnak, hogy a mesterséges intelligencia „elveszi a munkánkat”. És bár számos olyan terület van, ahol lehet tartani a munkakörök megszűnéséről a távolabbi jövőben, a HR nem tartozik ezek közé – akkor sem, ha aktívan integráljuk és használjuk az MI nyújtotta lehetőségeket a HR folyamatok során.

A mesterséges intelligencia segítségével felgyorsíthatjuk és hatékonyabbá tehetjük az önéletrajzok szűrését, jobb jelöltélményt nyújthatunk, objektíven vethetjük össze a jelentkezők kompetenciáit. Az MI azonban adatalapú – ami egyik oldalról az előnye, másfelől épp a hiányossága. A HR ugyanis emberekről szól: az empátia, a megérzések, a szimpátia nem számosíthatók, nem vethetők össze.

Azt sem árt szem előtt tartani, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek meglévő adatokkal dolgoznak, így fennáll a veszélye, hogy megerősítenek vagy fokoznak bizonyos előítéleteket. Nem arról van szó persze, hogy elfogultsággal lehetne vádolni őket. Ha azonban a rendelkezésükre álló adatok torzításokat tartalmaznak, az MI akaratlanul is ismételheti ezeket.

Az előítéletek levetkőzésének és az objektivitásra törekvésnek első lépése az algoritmus torzításának felismerése annak érdekében, hogy mindezt ki tudjuk küszöböltetni a technológiával. Milyen torzításokat vehetünk észre? A kiválasztási torzítás akkor fordul elő, ha a képzettségi adatok nem reprezentatívak a szélesebb populációra nézve. Megerősítési torzítás akkor keletkezik, amikor az algoritmusok megerősítik az adatokban jelenlévő sztereotípiákat, tovább mélyítve azokat.

Az MI technológiák alkalmazása során a HR területen épp ezért szükség van a folyamatos emberi közreműködésre. Aktív felülvizsgálatra van szükség, hogy észrevegyünk és kiszűrjünk bármilyen, az adatokból eredő előítéletet megerősítő torzítást. Ahhoz, hogy a lehetséges buktatókat be tudjuk azonosítani, elengedhetetlen a technológia működésének árnyalt ismerete. A folyamatos monitoring segítségével finomítani tudjuk az MI-rendszereket.

A korrekt döntéshozatal lehetőségének megteremtéséhez meg kell találni az egyensúlyt több különböző szempont között. Így az MI által hozott döntések, javaslatok esetén mindig érdemes végiggondolni az etikai megfontolásokat. Az emberi felügyelet átláthatóbbá teszi a döntéshozatali folyamatot, ami javítja az elszámoltathatóságot. Ez pedig kulcsfontosságú az MI-vezérelt folyamatok iránti bizalom kiépítésében. A mesterséges intelligencia technológiák folyamatosan fejleszthetők. Minél több adatot bocsátunk a rendelkezésükre, és minél árnyaltabb használatot tudjuk ennek alkalmazni, annál jobb eredményeket kaphatunk.

Mivel az igények, a felismert sztereotípiák folyamatosan változnak, ez a folyamat soha nem ér el egy kész állapotot. És miközben a toborzás során a szakmai felkészültség és tapasztalat komoly jelentőséggel bír, számos pozíció létezik, ahol a közös munka sikere a kölcsönös szimpátián is múlik. A motiváció, a szubjektív válaszok, az attitűd nem mérhetők számokban, így nem lehet őket objektíven összevetni. A HR folyamatok soha nem lesznek mentesek a humán faktor szerepétől, amely egyszerre teheti egyre eredményesebbé az MI működését, csökkentheti a meglévő előítéletek újrateremtését és teheti hozzá mindazt, ami csak empátiával lehetséges.