A munkavállalók jólléte egyre nagyobb figyelmet kap, és az is látható, hogy a munkaadók felelőssége ennek megteremtésében nem elhanyagolható. A juttatási- és elvárásrendszerek mellett az is jelentősen hozzájárul az alkalmazottak általános közérzetéhez, hogy milyen céges kultúra veszi őket körbe az irodában – hiszen a munkanapjaik jelentős részét itt töltik.
Eltűnőben van az a hozzáállás, amikor a munkavállalók összeszorított fogakkal tűrik a munkahelyi körülményeket az állásuk megőrzése érdekében. A jelentős munkaerőhiány mellett tudják, találnak majd munkát, ha váltani kényszerülnek, és közben tudatosan fordítanak egyre nagyobb figyelmet a munka-magánélet egyensúly megteremtésére és a mentális egészségük megőrzésére. A Z generáció már ebben a hozzáállásban nő fel, így ha a fiatal munkaerőt meg szeretnénk őrizni, mindenképp figyelmet kell fordítanunk a megfelelő cégkultúra kialakítására is.
Személyes és vállalati célok
A munkavállalók motiváltságának megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az egyéni célok egyezzenek a céges értékekkel. Gondold újra a csapatépítést, és definiáljátok újra azokat a közös értékeket, amelyek mentén szervezni tudjátok a munkát.
A csapat mellett az egyénre is érdemes fókuszálni, hiszen ha mindenki azt érzi, hogy ebben a formában is tud érvényesülni, a csapatcélokat is könnyebben teszi magáévá. Üljön össze az a kisebb csapat, akik együtt dolgoznak, és mindenkinek megfelelő figyelmet engedve beszéljék át az egyes tagok énmárkáját, azt a brandet, amit saját maguk számára építenek.
Ezek mentén össze lehet gyűjteni azokat a legfontosabb értékeket, amelyek egyenként számítanak a munkavállalóknak, ami alapján pedig meg lehet határozni azt az 5 legfontosabbat, ami csapatként közösen fontos mindenkinek, és ami mentén a munkát közösen szervezhetitek.
Sikerek ünneplése
Az elért eredmények és sikerek ünneplése olyan sarokpont a munkavállalói elégedettség érzésének kialakításában, amit rengetegen alulbecsülnek. Ismerős annak a vezetőnek az alakja, aki csak akkor hangos, ha valami nem tetszik, a jót természetesnek veszi. Ez a fajta munkavállalói láthatatlanság a megbecsülés hiányának érzéséhez vezet, ami mindenkire demotiválóan hat.
A folyamatos visszajelzések korában élünk, amikor a közösségi médiában széles körök azonnali reflexióját tapasztaljuk megosztott tartalmainkra, ez a hozzáállás az élet többi területére is átszivárog. A munkavállaló arra vár, hogy „lájkold” a teljesítményét, a fiatal generációra ez különösen igaz, de nem csak rájuk.
Ha rászánod az időt és energiát, hogy az egyének és a csapat közös eredményeit elismerd, növeled a munkavállalói elégedettséget és ezáltal ez elköteleződést. Nincs erre általános megoldás, meg kell találni a megfelelő formáját a munka és a csapat jellegétől függően, hogyan lehet ezeket a visszajelzéseket úgy alakítani, hogy valóban jelentsenek valamit, és ne váljanak kínos formasággá sem.
Közös idő
A csapat összhangját segíti, ha a munkavállalók tudnak időt eltölteni egymással, amikor nem feltétlenül munkáról beszélnek, vagy legalább kötetlenebb formában. A közös étkezések ideálisak erre, amikor nem kell „direkt” jól érezniük magukat együtt, de mégis megvan a lehetőség, hogy beszélgetés alakuljon ki.
A Z generációs fiatalokra jellemző, hogy nem barátokat keresnek a munkahelyen, de igénylik az interperszonális kapcsolatokat. A hagyományos csapatépítők már nem feltétlenül jelentenek ideális megoldást, az alkalmazottak a szabadidejüket a családjukkal és a barátaikkal szeretnék tölteni. A közösség kialakulásához viszont nagyban hozzájárulnak a közvetlenebb beszélgetések.
A cél tehát egy olyan környezet kialakítása a munkahelyen, ahol az egyén számára egyértelmű, hogy látják őt és az értékeit, fontosak a személyes preferenciái, és a munkaadó igyekszik ezeket összhangba hozni a vállalati értékrenddel. A teljesítményét és az eredményeit elismerik, fontos, amit csinál, így ő is értelmet talál benne. Mindezt pedig egy olyan közegben teszi, ahol olyan emberek veszik körül, akik tiszteletben tartják az ő személyes határait.
Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor motiváltabbá, elkötelezettebbé válik a munkavállaló. Szívesen teszi bele az energiát a feladatokba, igyekszik azt jól megoldani, és pontosan látja a munka helyét a mindennapi életében.