Ahhoz, hogy egy csapatot hatékonyan működtess, vezetői készségekkel kell rendelkezned. Ez triviálisnak tűnik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem az. Sokan azt gondolják, elvárás, hogy a vezető ahhoz értsen a legjobban, amivel a cége foglalkozik. Pedig egy bútorgyártó cég vezetőjének nem jó asztalosnak kell lennie: ahhoz kell értenie, hogyan szervezze meg hatékonyan az asztalosok munkafolyamatát, hogyan motiválja őket, hogyan teremtse meg a lehetőséget, hogy a cégnek egyre több megbízása legyen. Így van ez az elméleti területen is. Melyek tehát azok a tipikus vezetői attitűdök, amikor egy főnök azt hiszi, ő jó főnök, pedig valójában nem?
1. Aki mindent átlát
Vannak azok a vezetők, akiknek a cégében a legkisebb döntés sem születhet meg anélkül, hogy ők arról ne tudnának. Nem feltétlenül akarnak mindenbe beleszólni, vagy módosítani azon, amit a csapat megcsinált, de a jóváhagyásuk nélkül nem valósulhat meg semmi. Ez nem csak azért rossz, mert végtelenül lelassítja a haladást – hiszen a főnök napja is csak 24 órából áll -, hanem az alkalmazottak számára is azt az üzenetet közvetíti, hogy a vezető nem bízik meg bennük, a szakértelmükben maximálisan. A jó vezető olyan emberekkel veszi körül magát, akiknek megbízik a munkájában, és csak összefoglalót szeretne látni egy-egy szakterület projektjeiről, annak eredményeiről.
2. Aki szeretne mindenkinek a kedvében járni
Egy másik jellemző csoport, aki mindent megígér, mindenkit meghallgat, mert azt gondolja, ha empatikus vezető, és szándékát fejezi ki, hogy úgy változtasson a dolgokon, ahogy azt az alkalmazottai kérik, akkor kedvelni fogják. De az értelmes emberek hamar átlátnak az üres ígérgetésen, és még kiszolgáltatottabbul fogják magukat érezni, mint ha a főnök eleve elutasította volna a kérésüket. Ők azok, akik jellemzően tartózkodnak a kritikától is, nehogy lehúzzák vagy nyomasszák az alkalmazottat – pedig valójában mindenki szeretné tudni, hogy az, amit csinál, jó-e, és megfelel-e a munkahelye elvárásainak.
3. Aki csak a számokra kíváncsi
Ebben a digitális világban a cég minden lépésének eredménye számokban mérhető, és bizonyos vezetők ennek teljesen rabul esnek. Azt gondolják, ezzel racionális döntéseket hoznak, de valójában teljesen lehetetlenné teszik a kreativitást és a hosszú távú víziókat. Folyamatosan táblázatokat kérnek be az alkalmazottaiktól, statisztikát – kizárólag a számokat. Szóbeli magyarázattal is ki kellene egészíttetniük a beszámolót, és lehetőséget hagyni az összkép felvázolására. Anélkül csak azt érik el, hogy a taktikájuk visszafelé sülhet el: ha az alkalmazottak csak arra törekednek, hogy a heti jelentésben jó számokat hozzanak, akkor ők is szem elől tévesztik az összképet, ami végül gyenégbb teljesítményhez vezethet.
A jó vezető feladata nem a cég operatív tevékenységének az elvégzése, hanem annak lehetővé tétele, hogy az alkalmazottak minél könnyebben, minél hatékonyabban tudják végezni a munkájukat. A cége működését átfogóan kell ismernie, hogy stratégiai döntéseket tudjon hozni, de nem veszhet el a részletekben. A jó vezető képes arra, hogy inspirálja, motiválja a vele dolgozókat, akik így hosszú távon is a cégben maradnak, mert ott úgy érzik, kiteljesedhetnek, kreatívan végezhetik a munkájukat és elismerik őket. Ez egyre fontosabbá válik a visszajelzéseket olyan nagy mértékben igénylő fiatal generáció megtartásában, és így a cég hosszú távú sikereiben. A jó vezető egyre fontosabbá válik egy cég működésében.