3 elengedhetetlen vezetői készség járványhelyzetben

vezetői készségek

A különböző iparágakban működő cégeket eltérő mértékben érinti a járványhelyzet: vannak, akiket drasztikus leállásra kényszerít, másoknál éppen fellendülés tapasztalható. És vannak azok a köztes helyzetben lévő vállalkozások, akiknél talán van visszaesés, de nem kezelhetetlen, ugyanakkor jelentősen megváltoztak a munkavégzés körülményei, a munkafolyamatok. Melyek azok a vezetői készségek, amelyekre ilyen helyzetben szükség van, hogy a vállalkozás jól tudjon működni?

1. Empátia, átláthatóság

Ezek olyan tulajdonságok, amelyek alaphelyzetben is kell, hogy jellemezzenek egy jó vezetőt, de a mostani állapotban kiemelten fontosak. Mindenki másként éli meg ezt a helyzetet, legyen szó konkrét kihívásokról, mint például arról, hogy a család másik keresője elveszíti a munkáját, van a családban veszélyeztetett családtag, vagy lelki nehézségekről, amikor valaki nehezen alkalmazkodik a változáshoz, a bizonytalansághoz.

Ez hatással van a munkahelyi teljesítőképességre, amihez a vezetőnek elfogadóan kell állnia. Itt lehet szó apróbb dolgokról, mint hogy a munkavállaló rendszeresen késik, vagy lassabban végzi el ugyanazt a feladatot – fontos, hogy ezeket most ne kérjük olyan szigorúan számon, mint egyébként. Természetesen ha összetettebb a helyzet, és a cég sikerét és a többiek munkáját veszélyezteti a dolog, akkor viszont érdemes leülni, és átbeszélni az adott alkalmazottal a problémát. Fontos, hogy a munkavállaló érezze, nem rendült meg benne a bizalom, és a vezető a megoldásra törekszik.

2. Szervezés

Sokszor kiemeltük már, hogy a jó vezető valójában arról ismerszik fel, hogy megteremti a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy az alá tartozó szakemberek a legkönnyebben és a leghatékonyabban tudják végezni a munkájukat. Ennek szintén felértékelődik most a szerepe, hiszen, ahogy korábban is említettük, jelentősen átalakultak a munkafolyamatok.

Legyen szó home office-ról, vagy annak megszervezéséről, hogy a kollégák munkaállomása minél biztonságosabb legyen, minél kevesebbet kelljen egymással érintkezniük, a vezető feladata annak kialakítása, hogy az új helyzetben is hatékony munkafolyamatok alakuljanak ki. Ez persze nem azt jelenti, hogy felülről jövő utasításként meghatározza az online meeting-ek rendszerességét, vagy a használandó projekt-management eszközt, hanem a munkavállalók valós igényeit figyelembe véve, velük egyeztetve alakítja ki azt a rutint, ami a legjobban működik.

Ez nem olyan dolog, amit egyszer kell megcsinálni, és akkor kész van, hanem ez egy hosszas folyamat: folyamatos egyeztetést igényel, visszajelzéseket kíván, hogy kiderüljön, mi az, ami működik, és mi az, ahol elakadnak a folyamatok.

3. Csoportkohézió erősítése

Ahogy arról már a korábbi cikkben is írtam, a korlátozások, a minket érő impulzusok jelentős csökkenése kellemetlenebb lelkiállapothoz vezethet, ami motiválatlanságot okoz. Ha egy ilyen helyzetben épp a munkahelyünk válhat azzá a kapaszkodóvá, ami ad és inspirációs forrásul szolgál, az hosszú távon is elkötelezetté teheti a munkavállalókat. Az egyik legjelentősebb impulzus-deficit a jelenlegi helyzetben épp a társas kapcsolatok terén éri az embereket: kevesebbet tudunk/merünk találkozni a barátainkkal, megszűntek azok az együtt töltött idők, amit egy közös kávézás, egy esti baráti összejövetel jelent.

A kollégáink az a csoport, akivel minden nap találkozunk, vagy ha otthonról dolgozunk, akkor is folyamatos kapcsolatban, kommunikációban állunk egymással. Ilyen helyzetekben kiemelten fontos a csoportkohézió erősítése, és ennek lehetőségeinek megteremtése. Akár munkaidőben is szánjunk rá hetente kétszer egy órát, amikor mindenki a gépe előtt, virtuálisan közösen kávézik-teázik, de ennél kreatívabb online közösségi tevékenységeket is kitalálhatunk.

A rövid e-mailek, a nyers megfogalmazások elidegenítően hathatnak, különösen egy olyan munkaközösségben, amely korábban nem így dolgozott. Fontos, hogy a munkatársak érezzék, hogy egy közös ügyért dolgoznak, hogy jóban vannak, hogy számíthatnak egymásra.

Mindezeken kívül pedig fontos, hogy egy vezető megértse, melyek azok az új helyzett miatt kényszerből bevezetett rutinok, amelyek hatékonyabbnak bizonyultak, mint a korábbi munkamódszerek. Rugalmasan és nyitottan kell figyelni az eseményeket, és levonni belőle azokat a tanulságokat, amelyek hosszú távon előre vihetik a vállalkozást.