A munkánk az a tevékenység, amit azért végzünk, hogy annyi pénzt keressünk, amiből megélünk – legalábbis a legtöbb esetben így van, kivéve azon szerencséseket, akiknek hivatás, elkötelezettség, hobbijuk a munkájuk. A legtöbb ember mégis azért csinálja, amit csinál, mert pénzt kell keresnie. Ugyanakkor egy napunk igen jelentős részét töltjük vele – ennek megfelelően sokszor azonosítjuk is magunkat a munkánkkal. A munkahelyi kudarcot személyes kudarcként éljük meg, önértékelésünket jelentősen meghatározza a munkában elért teljesítmény, a kollégák visszajelzése. Vajon helyes ez?
