Eljött a 4 napos munkahét ideje?

4 napos munkahét

Egyre több helyről hallani, és összességében mindenhol jók a tapasztalatok: elégedettebb dolgozók, csökkenő költségek, hatékonyabb munkavégzés a 4 napos munkahét eredményei.

A Microsoft Japánban vezette be a 4 napos munkahét kipróbálását, és arról számoltak be, hogy a hatékonyság 40%-al nőtt, az áram költsége 23%-al csökkent. A finn miniszterelnök, Sanna Marin bejelentette, hogy lehet, hogy az ő országuk lesz a követező, aki kísérletezni fog a 4 napos munkahéttel. Ez lesz az új trend?

Jobb munka-magánélet egyensúly

Az egyik legjelentősebb hozadéka a 4 napos munkahét bevezetésének az elégedettebb és ezáltal hatékonyabb dolgozók. Az alkalmazottak egyszerűen boldogabbak, úgy érzik, a munka és a magánélet egyensúlya jobban helyére billen. Ez a jó érzés ahhoz is vezet, hogy amikor viszont ténylegesen dolgoznak, nagyobb koncentrációval, hatékonyabban teszik.

Több kutatás szólt már arról, hogy a 8 órás munkanapból az átlagos dolgozó 3 órát tölt ténylegesen munkával. Ezek elképesztő számok, de könnyű belátni, hogy nem a keményebb számonkérés a megoldás, hiszen a probléma sokkal mélyebben gyökerezik. A jelentős nyomás, ami alatt emberek dolgoznak, állandó pihenésre, kikapcsolásra készteti az agyat. Az elégedetlenség, amit a nem megfelelő munka-magánélet-bér egyensúly okoz, csökkenti a motivációt.

Kinek a számára megoldás a 4 napos munkahét?

A 4 napos munkahét kidolgozása természetesen logisztikát igényel. Nem arról van szó, hogy ezentúl a négy hétköznap és három nap hétvége lesz. Ezért az nem bevállalható, hogy egy cég csak hétfőtől csütörtökig legyen elérhető az ügyfelei számára. Meg kell tehát szervezni, hogy ki melyik 4 napon dolgozik – hogy a csapat egy része mindig benn legyen az irodában.

Olyan munkaadó is van, aki négy napos, napi tíz órás munkahetet kínál. Így bár egy-egy nap többet kell dolgozni, viszont három teljes nap szabadsága van az alkalmazottaknak.

Ausztráliában, Új-Zélandon, és most már az Egyesült Királyságban is egyre több cég, nagyvállalatok is, kísérleteznek a 4 napos munkahéttel.

Jó, de akkor csökkenni fog a bevétel?

Azok a vállalatok, akik bevezették a 4 napos munkahetet, nem számolnak be bevétel-kiesésről, eredmények visszaeséséről, a termelékenység csökkenéséről. És épp ez az igazán érdekes a koncepcióban. A jelek szerint az alkalmazottak a négy nap alatt ugyanannyit dolgoznak, mint korábban az öt nap alatt tették – csak most hatékonyabban haladnak.

Ez pedig arra késztet, ahogy azt elemzők is felvetették, hogy érdemes komplexen átgondolni a munkavégzés jelenlegi bevett formáját. A home office által kiaknázható lehetőségekről már írtunk itt korábban, látszik, hogy a munkaidő kihasználásának hatékonysága számos módon növelhető.

A 4 napos munkahét hátrányai

Természetesen nem teljes a rózsaszín köd, vannak hátrányai is a négy napos munkahétnek.

Voltak alkalmazottak, akik megnövekedett munka-stresszről beszéltek, amit az okozott, hogy bár a feladatuk nem lett kevesebb, azt most négy nap alatt kellett elvégezniük az eddigi öttel szemben. Vezető pozíciót betöltők pedig arra panaszkodtak, hogy többet kell túlórázniuk.

Ez persze csak arra mutat rá, hogy milyen komplex feladat a munkaidő-beosztás megtervezése: akinek nagy nyomást jelent négy nap alatt elvégezni ugyanazt, amit korábban öt nap alatt kellett, az valószínűleg nem három órát tölt hasznosan a nyolcból. A kérdésfelvetés tehát elsősorban arra világít rá, mennyire fontos lenne felülvizsgálni azt a bevett rutint, hogy a teljesítmény legfőbb fokmérője az, hogy a munkavállaló hány órakor csekkol be a mágneskártyájával, és mikor csekkol ki.

(Forrás: Forbes)